3. Mi az Internet?

Internet egy WAN, amely áthidalja az egész földgolyót; ez a letezõ legnagyobb szamítógépes hálózat. A kifejezés "internetworking" a különálló hálózatokat besorolja, hogy egy nagyobbat építsen, így az Internet egész rakás alhálózat kapcsolata.

Így most nézzük a fent említett listát és kérdezzük meg magunktól: mekkora az Internet mérete, mik a fizikai részletei és protokolljai?

A méret már fent elmondatott: globális.

Fizikai részletek sokszínûek, mégis: minden kicsi alhálózat különbözõ módon csatlakozik különbözõ szerkezettel és fizikai természettel. A kísérletek ennek feltérképezésére általában kudarcot vallottak.

Protokollok azonos kapcsolaton keresztül beszélnek, amik szintén gyakran különbözõk: mind link-level protokoll, fent már részletezett, és sok más.

3.1 Hogyan mûködik az Internet?

Felmerül a kérdés: hogyan tud minden csomópont az Interneten beszélni másokkal, ha mindegyikük különbözõ "link-level protokollt" használ?

A válasz meglehetõsen egyszerû: szükségünk van egy másik protokollra, amely irányítja, hogy a dolgok hogyan haladjanak át a hálózaton. A "link-level protokoll" leírja, hogyan lép kapcsolatba egy csomópont a másikkal, ha közvetlenül csatlakoznak: a "hálózati protokoll" megmondja, hogyan jutunk egyik pontról a másikra a hálózatban, keresztül más linkeken, ha ez szükséges.

Internet esetében a hálózati protokoll az Internet Protokoll (verzio 4) vagy röviden "IP". Nemcsak egyetlen ilyen protokoll van (Appletalk, Novell's IPX, Digital's DECnet és Microsoft's NETBEUI), de ez széles körben elfogadott. Az újabb IP verziót IPv6-nak nevezik, de ez meg nem túl elterjedt.

Szóval, hogy üzenetet küldj a Föld egyik részébol a másikba, a géped ír egy kis Internet Protokollt, amit elküld a modemnek, ami használ néhány modem link-level protokollt, amit továbbít annak a modemnek, amit felhívott, amely valószínûleg csatlakozik egy terminal serverhez (általában egy nagy rekesz modem), amely tovabbítja az ISP hálózathoz, amely általában elküldi egy nagyobb csomópontba, majd a következõbe... és így tovább. A csomópont, amely csatlakozik két vagy több hálózathoz a "router", egy interfésze van minden hálózatra.

Hívjuk ezt a protokoll tömböt a "protokoll verem" -nek, ami általában így néz ki:

    [ Application: Handles]               [ Application Layer: Serves]
              |                                          ^
              v                                          |
[ TCP: Handles Retransmission ]          [ TCP: Handles Retransmission ]
              |                                          ^
              v                                          |
     [ IP: Handles Routing ]                   [ IP: Handles Routing ]
              |                                          ^
              v                                          |
[ Link: Handles A Single Hop ]           [ Link: Handles A Single Hop ]
              |                                          |
              +------------------------------------------+

A diagram elemeit láthatjuk a böngészõben, mikor lehozza a weboldalt a webserverrõl. Ahhoz, hogy ezt megtegye, használni fogja a "Transmission Control Protocol"-t, azaz "Adatátvitelt Irányító Protokollt", röviden "TCP"-t: közel 90%-a az Internet forgalomnak ma TCP, mivel ezt használja a WEB és az E-Mail.

Tehát a böngészõ kérést intéz a TCP-nek, hogy csatlakozzon a távoli webserverhez, ez tovabbítódik a TCP fogadóhoz, ami továbbadja az IP fogadóhoz, amely kiszámítja, melyik parancs hajtódjon végre és továbbítja a megfelelõ link fogadóhoz, amely közvetíti a link másik végéhez.

A másik végén a link fogadó továbbadja az IP fogadónak, amely látja, hogy ennek a host-nak szánt (ha nem, akkor lehet, hogy különbözõ link fogadónak továbbítja, hogy menjen másik pontra.), mely továbbküldi a TCP-nek, ami elküldi a servernek.

A következõkben összefoglalva:

1. Az alkalmazás (böngészõ vagy a webserver a másik végén) meghatározza, hogy kik beszélhetnek és miket küldhetnek.
2. A TCP fogadó különleges csomagokat küld, hogy beszélgetést kezdjen a másik véggel és ekkor összegyûjti az adatot a TCP "csomag": a csomag csak adatok nagy darabja, amely keresztülhalad a hálózaton. A TCP elküldi ezt az IP-nek: megtartja ennek a küldését az IP-nek, amig a másik végén a TCP választ küld, hogy megkapta. Ezt hívjuk "visszaközvetítés"-nek (retransmission), és nagy halom összetett szabálya van, amely irányítja, mikor közvetítsen vissza, mennyit várakozzon, stb. Minden csomagnak ad számokat is, amelyek azt jelentik, hogy a másik végén rendezheti õket helyes sorrendbe.
3. Az IP fogadó megnézi a csomagok végcélját és kiszámítja a következõ csomópontot, hogy elküldje a csomagot. Ezt az egyszerû cselekvést hívjuk "routing"-nak és rendez az egészen egyszerûtõl (ha egyetlen modemed van és nincs másik hálózati illesztõegységed, minden csomagnak ezen kellene átmennie) az igen összetettig (ha van 15 nagy hálózatod közvetlenül csatlakoztatva).